|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 19 találat | lapozás: 1-19 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Marácz László 1994. augusztus 18.A Független Kisgazdapárt kezdeményezésére ülnek tárgyalóasztalhoz aug. 18-19-én Budapesten a határon túli magyarok képviselői, melyre a pártvezetők, politikusok, a magyar emigráció jeles tagjai, kisebbségi és emberi jogi szakértők kaptak meghívást. A Szent István 1994 nevű konferencián először Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke szólalt fel, aki szerint olyan multilaterális szerződéseket kell kötni, amelyekben a nagyhatalmak garantálják a dokumentumok betartását. A magyar kormánynak nem szabad túlzásba vinni az engedékenységét, jelentette ki Popély Gyula, a szlovákiai Magyar Néppárt elnöke. Marácz László, a Hollandiai Magyar Szövetség elnöke szerint a magyar kormány nincs felhatalmazva arra, hogy a magyarság nevében beszéljen. Mester Zsolt erdélyi professzor Tőkés László levelét olvasta fel, eszerint az alapszerződések kérdése az összmagyarság ügye. Nemzetpolitikai stratégiát kell kidolgozni. Ágoston András, a VMDK /Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szerint a magyar politikai színtéren nincsenek olyan erők, amelyek az autonómiakoncepciók alálicitálnának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18., 20./ A Szent István 1994 című budapesti tanácskozás végén a jelenlevők létrehoztak egy nemzetstratégiai bizottságot, amely a magyarság számára sorsdöntő kérdésekben foglal majd állást. /Magyar Nemzet, aug. 22./1995. április 24.A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./1996. június 20.Jún. 20-án Nagyváradon, az RMDSZ székházában átadták a Bocskai Szövetség 1996. évi díjait. A díjat, amellyel azoknak a munkásságát kívánják méltányolni, akik különösen sokat tettek a határon kívüli magyarság érdekében, Kreczinger István, a szövetség elnöke adta át Tőkés László püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének, Püski Sándor könyvkiadónak, a Duna Televíziónak adott díjat Sára Sándor vette át, a negyedik díjazott, a Hollandiában élő Marácz László nem tudott részt venni az ünnepségen. Az előző évben dr. Eva Maria Barki bécsi ügyvéd, kisebbségvédelmi szakértő, dr. Csapó József, az RMDSZ szenátora és Szűrös Mátyás részesült a megtiszteltetésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22-23./ Dr. Marácz László az amszterdami egyetem docense hollandul írt könyvet A magyar fordulat /Hongaarse kentering / címmel /Uitgeverij Aspekt, Nieuwegedein, 1995/. A szerző könyvében bemutatta a változó magyarság-képet majd Trianon előzményeiről és hatásáról, a veszteségekről írt, eljutva a jelenlegi helyzetig. Marácz könyvéhez Tőkés László írt előszót. /Dr. Palotás Zoltán: "A magyar fordulat". Geopolitikai elemzés Közép-Európából. = Magyar Szemle (Budapest), 5. szám/ Marácz Lászlót a haza foglalkoztatja a távolban - történészként és nyelvészként. Munkájával új érveket, másfajta nézőpontot szolgáltat a Kelet-Európával foglalkozó szakembereknek. Akadtak Amszterdamban is olyanok, akik támadták ezt a könyvet. Akadtak román kollégák Hollandiában is, akik fő-és katedravesztésre ítélnék Marácz Lászlót, ezen nem kell csodálkozni. Az már kellemetlenebb, hogy a magyar közösségen belül sem az értelmező vita, hanem a megosztó elfogultság tör utat magának. Rövidesen napvilágot lát a mű angol nyelvű változata. /Egy könyv és egy tudós védelmében. = Világlap (Magyarok Világszövetsége lapja, Budapest), jún. /I. évf., 3. sz./ Marácz László 1960-ban született Utrechtben, második generációs magyar. Szülei 1956-ban kerültek nyugatra. Tanulmányait Groningenben végezte, jelenleg az Amszterdami Egyetem Kelet-Európai Intézetének docense és nyelvész. 1979-től egyik tanára Szabó T. Ádám, aki révén megismerte az erdélyi valóságot. Az 1990 márciusi marosvásárhelyi események után tüntetést szervezett a hágai román nagykövetség előtt. Amikor Tőkés Lászlót életveszélyesen megfenyegették, újabb tüntetést szervezett a nagykövetség előtt, Tőkés László védelmében. 1995 végén megjelent könyvének a többszörös tabugyűrű megtörése, az igazság kimondása volt a célja. 1996. jan. 13-án az NCR Handelsblad holland napilap pozitívan írt a könyvről, ezzel a támadások lavináját indította el. /Laudatio Marácz László tiszteletére /részlet/. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./1996. augusztus 8.Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.1996. augusztus 8.Marácz László amszterdami egyetemi tanár a Magyarok IV. Világkongresszusán beszámolt arról, hogy hollandul írt könyvének /Magyar fordulat/ lényege: "a trianoni igazságtalanság kimondása, és a kárpát-medencei magyarság jelenlegi tarthatatlan helyzetének felvázolása." Könyvében összefoglalta a magyar őstörténet kutatásának állását, megjegyezve, hogy a hivatalos magyar körök kitartanak a finnugor származás mellett. Könyvében kitért a II. világháború utáni súlyos magyarellenes jogsértésekre, amelyek az ENSZ 1948-as konvenciója értelmében népirtásnak minősülnek /magyarellenes pogromok, burkolt deportálások és a diszkriminatív nyelvtörvények/. Ahhoz, hogy a magyarság magára találjon, hangsúlyozza Marácz László, a legfontosabb feltétel, hogy saját hagyományaiból táplálkozzon és a határon túli magyarság autonómiája maradéktalanul érvényesüljön. Mindehhez szükséges, hogy a magyarság mondja ki sérelmeit, állítsa össze követelményrendszerét és ezt kezdje érvényesíteni. Ez a magyar fordulat lényege. A hollandiai Mikes Kelemen Kör könyve ellen fordult. A román Sorin Alexandru professzor támadta őt könyvéért és követelte Marácz Lászlónak az egyetemről való eltávolítását. Honti professzor, a Groningeni Egyetem tanára szintén támadta a szerzőt könyvéért. A hágai magyar nagykövetség munkatársa, Göndör Péter tanácsos és a budapesti holland nagykövet, Sondaal szintén a könyv ellen fordult. A Perry Kiadó és Michiel Klinkhamer publicista nyilvánosan megvédték a könyvet, hozzájuk csatlakozott több tekintélyes újságíró, Palotás Zoltán elismerő recenziót írt Marácz munkájáról, csakúgy, mint a pozsonyi Szabad Újságban Őry Péter. A könyv megjelenik angolul is. /Marácz László: Holland áttörés. = Magyar Fórum, aug. 8./ Ugyanerről: 1042. sz. jegyzet.1996. szeptember 14.A magyar-román alapszerződés aláírása pont az ellenkező hatást érte el, mint amit megtervezői szándékoztak, a magyar kérdés és a jogos autonómia igénye napirendre került, írta Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelében Marácz László, az amszterdami Kelet-Európa Intézet munkatársa, akinek Magyar fordulat című holland nyelvű könyvéhez az RMDSZ tiszteletbeli elnöke írt előszót. Jogosnak tűnik a felvetés, miért alkalmaz a Nyugat a magyarsággal szemben kettős mércét? Azért talán, mert a magyarság nem hajlandó erőszakot használni az autonómia kivívásában? Ez számít "radikalizmusnak"? /Új Magyarország, szept. 14./1997. december folyamánPéntek János /Kolozsvár/ professzornak a Nemzetközi Hungarológiai Központ 1997. évi konferenciáján /aug. 27-én/ elhangzott előadásának szövegét közölte a Kisebbségkutatás. A peremrégiók magyar népessége határozottan igényli a magyarságtudományt, szomszédaink viszont nem igénylik, sőt többnyire elutasítják a hungarológiát - hangsúlyozta. Mindez a magyar nyelv külső megítélésének romlására utal. "A negatív mélypontra jellemző, hogy a szlovák nyelvtörvény 6. paragrafusa gyakorlatilag megtiltja a hivatalnokoknak a magyar nyelv megtanulását, vagy hogy óriási felháborodás fogadta és a román nyelv elleni merényletnek tekintette a közvélemény jelentős része a nyomán oktatási törvénynek azt az »engedékenységét«, hogy sajátos helyzetben lehetővé teszi a magyar nyelv tanulását román tanulók számára is." A szomszédoknak észre kell venni a magyar nyelvterület centrális fekvésének előnyét, a peremrégiók kétnyelvűségének előnyét, állapította meg Péntek János, idézett egy tanulmányból: "Ezzel a nyelvvel - a történelmi okok miatt - 8-9 országban lehet ügyeket intézni, informálódni" /Balázs Géza-Marácz László: Nyelvgeopolitika. Példák, tételek és feladatok. Magyar Nyelvőr, 1996., 44. o./ - Hiányzik a szomszéd államok tudományos életéből a hungarológia működése. /Kisebbségkutatás (Budapest), 4. sz. - 6. évf./2001. november 10.A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2003. június 11.A Bocskai Szövetség minden évben - immár kilencedik alkalommal - kiosztja a Bocskai Díjakat. Elismerésben részesül egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő olyan személyiség (és intézmény), aki (amely) tevékenységével - a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint - kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen beül az erdélyi magyarságot. (Eddigi díjazottak: 1995-ben: dr. Csapó József szenátor Erdélyből, dr. Szűrös Mátyás Magyarországról és dr. Éva Mária Bárki Ausztriából; 1996-ban: Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke Erdélyből, Püski Sándor Magyarországról és dr. Marácz László Hollandiából, intézményként pedig a DUNA Televízió; 1997-ben: Tempfli József püspök Erdélyből, dr. Hegedűs Lóránt püspök Magyarországról, dr. Fabianna Wassmer Franciaországból, intézményként pedig Kolozsvár Önkormányzata Képviselőtestületének RMDSZ-frakciója; 1998-ban: Tőkés István nyugalmazott teológiai professzor Erdélyből, Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Magyarországról, dr. Benczédi Pál Genfből, intézményként pedig a Rákosszentmihályi Református Gyülekezet; 1999-ben: Erdélyből Czirják Árpád, Magyarországról dr. Szilágyi Ferenc, az USA-ból Hámos László, intézményként a Demokrata és a Határok nélkül szerkesztősége; 2000-ben: Erdélyből Duma András, Magyarországról Beke György, Nagy-Britanniából Vitéz Szakály János, intézményként: Vasárnapi Újság és a Szatmári Friss Újság szerkesztősége; 2001-ben: Erdélyből Kató Béla és dr. Egyed Ákos, Magyarországról dr. Lovas István, intézményként az Erdélyi Napló szerkesztősége; 2002-ben: Erdélyből Gergely István plébános, Magyarországról dr. Orbán Viktor, Nyugatról Komlóssy József, intézményként a Marosvásárhelyi Bolyai Gimnázium.) A díjak átadására jún. 21-én kerül sor a szinérváraljai református templomban. /Ebben az évben Szinérváralján adják át a Bocskai Díjakat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 11./2006. április 5.A magyarok őstörténetének, majd a honfoglalásnak, a finnugor rokonságnak az elmélete régóta elfogadott, miközben időnként újabb teóriák jelennek meg, akár magyar, akár külföldi szerzők tollából. Ilyen volt a sumér rokonságot bizonyítani próbáló elmélet, majd a Marco Alinei által kifejtett etruszk-kapcsolat. Az Amszterdamból érkezett dr. Marácz László nyelvész hasonló témáról tartotta nemrég előadását Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák múlt heti rendezvényén. A nyelvészeti problémákat, a tökéletes nyelv megalkotásának egykori nagy divatját Bolyai János nevével kapcsolta össze. A magyar, amellett, hogy ragozó, ősi nyelv, úgymond gyöknyelv is. Legkisebb része a gyök, a megjelent szótár pedig ezen gyökrendszer alapelemeit tartalmazta. Az 1839-ben írott gyökszótár kitüntetésben részesült, szerzője marosvásárhelyi gyógyszerész, Engel József, Bolyai János háziorvosa volt. Marácz László emlékeztetett, a mai magyar tudományos élet a magyart mint finnugor nyelvet kezeli. A finnél azonban az elemek két szótagúak, a magyarnál egy szótagú – teljesen félresiklott a magyar eredetkutatás, hamis szótári alapokkal dolgoznak. Az egykori gyökszótár 2000 gyököt sorol fel, és ezek mind egy szótagúak. Ebből a kétezer elemből fel lehet építeni az egész magyar szótárat: a magyar nyelv óriási teremtő erő. A nyugati nyelvekben ez másképp működik, ott minden tárgyat külön szó jelöl. Mindezt azonban magyar egyetemeken ma „nem illik” tanítani. Bolyai János, a matematikus a gyökszerkezet alapján kívánta megalkotni a magyar nyelv alapján a tökéletes, univerzális nyelvet. Miután 1833 után visszavonult domáldi birtokára, akkor kezdett nyelvészeti kérdésekkel foglalkozni – a magyar leegyszerűsítésével próbálta megalkotni a tökéletes nyelvet: noha hagyatékában az általa teremtett új nyelvnek terjedelmes szótárai találhatóak, eddig csak egyre, egy 1843-as keltezésűre sikerült rábukkanni. Bolyai munkája megmaradt kéziratban a Teleki Tékában. /Nagy Botond: „A magyart egyetlen létező nyelvből sem lehet levezetni”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./2006. október 24.A magyar őstörténetet újra kell írni – jelentette ki október 23-án dr. Marácz László, az amsterdami egyetem Kelet-Európai Intézetének docense Kolozsváron tartott A magyar nyelv szerkezete és eredete, Európa és a magyarság című előadásában. A hollandiai professzor előadásának első részében a magyar nyelv gyökrendszerének bemutatása után kimondta, hogy finnugor nyelvcsalád nem létezik. Annak ellenére, hogy a Magyar Tudományos Akadémia 1000 olyan gyököt (szótő) ismer el, amely mind a finn, mind pedig a magyar nyelvben jelen van, az előadó szerint a magyar nyelv 2000 gyöke közül csak 25 szó egyezik a finn nyelvben használt szavakkal. Ezért inkább származik a magyar nyelvből a finn nyelv, mint fordítva, ahogy azt eddig vallották. Az előadás második felében Marácz a nyugati magyarságkép két mintáját vázolta. Egyrészt a magyaroknak nincs jogosult helyük a nyugati eszmerendszerben, viszont alkalom adtán Magyarországot a kereszténység védőpajzsának tekintik. – Marácz László vallja: a magyar nyelv képes magát megvédeni, ha öntudatosan használjuk. /Ferencz Zsolt: „Új magyar őstörténetírás kell”. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2006. október 25.Kolozsváron a Heltai Alapítvány székházában október 23-án tartották az 1956-os megemlékezést, az 56-os Bajtársi Társaság, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében. András Imre Rácz Sándor üzenetét tolmácsolta, majd Péter Miklós, Kiss Béla és Fülöp Sándor visszaemlékezése hangzott el. Börtönéveik megpróbáltatásairól, nehézségeiről meséltek, néhol elcsukló hangon. Rácz Sándor üzenetében kiemelte: nem tudunk addig tiszta és nyugodt lélekkel ünnepelni, amíg Magyarországon súlyos a helyzet, nem hallgatni, cselekedni kell. Nem szabad megengedni, hogy ’56 eseményei értéktelenné váljanak. Péter Miklós lelkész a fájdalmas emlékezés mellett, örömét fejezte ki, hogy „mint hazátlanok, itt igazibb hazánk van”. Kiss Béla evangélikus lelkipásztor figyelmeztet: elballagnak az 56-osok, emléküket nemcsak őrizni kell, hanem a felnövő új generációnak is beszélni kell a forradalom hőseiről. Gyertyát gyújtott a kolozsvári hősök – Argai György püspök, dr. Dobri János, dr. Erdő János, Lakó Elemér és Kovács Lajos – tiszteletére, akik az evangélikus temetőben az Absentes absunt (A hiányzók itt vannak) feliratú sírban pihennek. Fülöp Sándor a börtönben írt verseit szavalta el. Dr. Marácz László nyelvészprofesszor a magyarországi politika hiányosságairól értekezve szomorúan vonta le következtetést: a magyarságnak nincsen állama. /Nagy Méhész Tünde: Emlékezés a börtönévek tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./2007. május 18.Éljen és alkosson bárhol is az ember, jó esetben összeköt a kulturális örökség. Jelen esetben a háromszéki származású tudós és nyelvzseni, Szentkatolnai Bálint Gábor öröksége teszi ezt, Borcsa János a tudós emlékének ébren tartásában vállalt szerepet, míg Háromszék vendége, Marácz László nyelvészprofesszor Bálint Gábor tudományos munkásságának befogadtatásában és újraértékelésében jár az élen. A tudományos életből hosszú időszakokra kirekesztett tudós eredményei ugyanis felértékelődtek az utóbbi időben. Marácz László professzor 1956-os szülők nyugati emigrációban született gyermeke (Utrecht, 1960), nagynevű nyugati egyetemek végzettje, majd maga is kutató és oktató (Groningen, Boston, Amszterdam), amerikai és kanadai egyetemek meghívott előadója, aki anyaországától, az összmagyarság gondjaitól soha nem távolodott el. Holland nyelven, majd angolul jelentette meg például Magyar megújulás című könyvét (1995, illetve 1996), amelyhez Tőkés László írt előszót. Sokirányú munkássága elismerése az 1996-ban neki ítélt Bocskai-díj, 2001-ben a Magyar Kultúra Lovagjává avatták, 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki. /Borcsa János: Vendégünk Marácz László professzor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 18./2007. május 31.Dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem fiatal nyelvészprofesszora – 1960-ban született ‘56-os nyugati emigránsok gyermekeként – tartott előadást a magyar nyelv szerkezetéről és eredetéről Szentkatolnai Bálint Gábor munkásságának méltatása ürügyén Sepsiszentgyörgyön. Az előadó magyarságeredethez, nyelvtörténethez kapcsolódó munkásságát nagy érdeklődés övezi. Dr. Marácz László Szentkatolnai Bálint Gábor igazsága című előadásában a székely népelem kulturális teljesítményét is méltatta. És mindezt egy külföldön született, idegen nyelvi környezetben nevelkedett, több nyugati egyetemen diplomázó és tanító fiatal tudós cselekedte. /Sylvester Lajos: Vendégünk volt dr. Marácz László nyelvészprofesszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./2007. augusztus 30.A Czuczor–Fogarasi-szótár alapján dolgoznak a csernátoni nyelvművelő táborban, Marácz László, az amszterdami egyetem docense, Kisberk Ferenc fertődi gépésztanár és Haszmann Pál, a múzeum őrzőjének vezetésével Erdélyben premiernek számító nyelvápoló tábor zajlik a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeumban. A táborozó – magyarországi és erdélyi – gyerekek számára új megközelítés szerint nyújtanak ízelítőt a magyar nyelv titkaiból. A szógyök, azaz a nyelv legkisebb szótani egységének a szempontjából ismertetik mindazon szavakat, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek, vagy nincsenek teljesen tisztában a jelentésükkel. Marácz László elmondta, a Czuczor Gergely által megkezdett, majd a Fogarasi János által befejezett alapmű, A magyar nyelv szótára alapján zajlik az oktatás, a múzeum pedig ilyen szempontból ideális helyszínül szolgál számukra. „A régi gépek, berendezések, régi háztartási eszközök elnevezését próbáljuk elhelyezni a gyökrendszerben, az oktatás alatt a gyerekekkel közösen derítjük ki, hogy a megvizsgált szavak magyar eredetűek-e vagy sem” – mondta a Hollandiában élő professzor. A kolozsvári Transylvanian Treasure Box (Erdélyi kincsesláda) alapítvány által támogatott rendezvényen a gyerekek betekintést nyerhetnek a kézműves-foglalkozásokba is. /Bartos Lóránt: A szekértől a szekercéig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./2009. március 6.Hazatalálás címmel indult a székelyföldi előadás-sorozat, mely március 7-re Sepsiszentgyörgyre érkezik. Szó lesz benne az eredetmagyarázatról, az őstörténetről, az őshonosság kérdéséről is. Magyarország jeles kutatói, előadói, egyetemi tanárai az előadók, mint a csillagász, zenész, író és költő Grandpierre Attila, az egyetemi tanár dr. Molnár Attila, a régész-történész dr. Bakay Kornél, az író Jókai Anna, dr. Marácz László, az Amszterdami Egyetem nyelvészprofesszora, dr. Obrusánszky Borbála és dr. Aradi Éva történész-orientalista, magyarságeredet-kutató, valamint dr. Kiszely István biológus, antropológus, történész. Március 7-én Sepsiszentgyörgyön Grandpierre Attila értekezik A székelyek őstörténete és őshonossága Erdélyben címmel. /Kisgyörgy Zoltán: Hazatalálás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./2009. október 21.Október 22–25-e között Csíkszeredában rendezik meg a Magyar őstörténet és kereszténység című, nemzetközi konferenciát, amelynek fő célja a magyarság és kereszténység elválaszthatatlan gyökérhálózatának megrajzolása. Szervezők: dr. Marácz László – Amszterdami Egyetem, Hollandia – egyetemi tanár, nyelvész (a konferencia elnöke); Veress Dávid, az RMDSZ csíkszeredai szervezetének alelnöke és Csapai Árpád Szilárd katolikus lelkész. /Magyar őstörténet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./2010. december 11.Czuczor Gergely–Fogarasi János emlékkonferencia„A magyar nyelv természeti rendje” Még nem nevezhető áttörésnek, de újabb kori szellemi életünk, ezen belül a magyar nyelvtudomány közel másfélszáz éves jégpáncélja tört meg a kiemelkedő eseményhez méltó helyszínen, a budai vár egyik patinás palotájában 2010. december 6-án. A Magyar Köztársaság elnöke, Schmitt Pál volt a fővédnöke annak az egész napos előadássorozatnak, amelyre a Magyar Kultúra Alapítvány budai székházában, a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében került sor, otthont adva a Czakó Gábor nevével fémjelzett Diófa-kör kezdeményezésének. E szellemi műhely író, természettudós, zenész és (nem utolsósorban) nyelvész tagjai, valamint a hozzájuk csatlakozott előadók ezúttal nyilvánosan, a hétköznapi időpont ellenére közel száz érdeklődő előtt fejthették ki évek óta érlelődő gondolataikat a magyar tudományosság egyik legmonumentálisabb, ám oly mostoha sorsú alkotásáról. A Magyar Tudományos Akadémia 1840-ben bízta meg véglegesen Czuczor Gergely (1800–66) bencés szerzetest, költőt és nyelvészt, az Akadémia tagját a szótár elkészítésével, Fogarasi János (1801–78) kúriai bírót és nyelvészt pedig e munka felügyeletével. Tevékenységüket nemcsak az elkövetkező évek politikai és háborús eseményei nehezítették, hanem az a drámai irányváltás is, amely a szabadságharc leverését követően az Akadémia berkeiben egyre inkább végbement. A Nagyszótár javításokat tartalmazó pótkötete, a Toldalék, már meg sem jelenhetett. Fogarasi János, aki munkatársa halála után egyedül folytatta és fejezte be a nagy művet, ezt írta annak utószavában: „Czuczor és én a külföld előtt, az »Allgemeine Deutsche Encyclopaedie« czimü munkában bevádoltattunk, hogy a történelmi hasonlító nyelvbuvárlat ellenségei vagyunk. Aki a czikket közölte, nem tudá, mi volt vitatkozásunk tárgya. Valamint minden félszegség vagy egyoldaluság, úgy az ellen is, hogy egyedül csak a rokon nyelvekben s itt is csak némelyekben keresendő az üdvösség, azon elvekkel összhangban, melyeket föntebb kifejték, felszólaltunk; felszólaltunk volt pedig ismételve mindaddig, míg a tárgyilagosság teréről le nem szoríttatánk. De hogy ellenségei voltunk volna a történelmi hasonlító nyelvbuvárlatnak, azt munkálatunk csaknem mindenik lapja megczáfolja.” A konferencia első sorban tisztelegni kívánt a két tizenkilencedik századi tudós előtt, akiknek teljesítménye már csak mennyiségi szempontból is rendkívüli, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy Czuczor Gergely forradalmi tevékenysége miatt két évig várfogságban, vasra verve végezte munkáját. De azt a szándékukat sem titkolták a megemlékezők, hogy méltatni, újraértékelni szeretnék az 1862 és 74 között hat kötetben megjelent (és mindmáig egyetlen befejezett!) Nagyszótárunkat, – az addigi és korabeli magyar nyelv e kincsesbányáját, – valamint szerzőinek a nemzetközi összehasonlítást kiálló, sőt, azt nem egyszer úttörő módon meghaladó nyelvészeti szemléletét és módszereit. E törekvés jogosultságát huszadik századi és jelenkori kutatások és vizsgálatok eredményei igazolják. Az előadásokat Fekete György professor emeritus, a Magyar Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke nyitotta meg, aki Makovecz Imrével, az intézmény örökös elnökével együtt az emlékkonferencia védnöke volt. Majd kivétel nélkül rendkívül tartalmas, színvonalas expozék következtek, amelyek korántsem pusztán a szűkebb szakmabeliek érdeklődésére tarthattak számot. Igencsak ritkán fordul ez elő egy reggeltől estig tartó, tizenhat előadót felvonultató rendezvényen. Békés Vera filozófus, tudományos főmunkatárs a tudományfilozófia szemszögéből vizsgálta a Nagyszótár körüli kortárs vitákat, majd Bence Lóránt nyelvész, egyetemi tanár tartott remekbe szabott kiselőadást a tudás dinamikájáról. Az ugyancsak nyelvész és egyetemi tanár Balázs Géza azt elemezte, hogyan szakadt meg a Nagyszótár hagyománya a későbbi magyar nyelvtudományban. A kávészünet után élvezhette a hallgatóság Czakó Gábor eszmefuttatását észjárásunk és a magyar gyökrend összefüggéseiről, azt követően pedig Horváth Katalin nyelvész olvasta fel a távol lévő Németh Renáta értekezését a romantikus nyelvelmélet gyökfogalmáról. Győri-Nagy Sándor nyelvész és kultúrökológus a hang és az érzet, valamint a gyök és a képzet viszonyát fejtette ki szemléletesen. A délelőtti programot Horváth Katalin saját előadása zárta, a Nagyszótár szócsalád-elméletének ismertetésével. A délutáni program nyitányaként Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár adta elő eredeti álláspontját a finnugor etimologizálási gyakorlatról, utána Pomozi Péter nyelvész, egyetemi docens beszélt a szabályos hangmegfelelés „dicsőségéről és viszonylagosságáról”. Oláh Annamária fizikus, Bolyai-kutató érdekfeszítő előadásából kiderült, hogy a „semmiből egy új világot teremtő” matematikai géniusz a nyelvi gyökökkel is behatóan foglalkozott. Kiss Gábor Lőrincze Lajos díjas nyelvész, a magyar egynyelvű szótárak kiadása terén élenjáró Tinta Könyvkiadó igazgató-főszerkesztője a Czuczor–Fogarasi Szótárnak a magyar szótárirodalomban elfoglalt helyét méltatta, kitérve e szakterület óriási, belátható időn belül aligha leróható tartozásaira is. A kávészünet utáni előadások bizonysága szerint a Nagyszótár nem csupán a nyelvészeket foglalkoztatja. Juhász Zoltán kutatómérnök és népzenész ízelítőt adott abból, hogyan lehet gépi adatbányászat segítségével kutatni a szócikkek anyagát. Alexa Károly irodalomtörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy egy szótár – így a Czuczor–Fogarasi is – regényként is olvasható. Ő egyébként az Életünk főszerkesztőjeként bejelentette, hogy az emlékkonferencia anyaga ebben a szombathelyi folyóiratban fog megjelenni jövő év januárjában. Molnár Zsolt és Czeglédi Cecília tanításfejlesztők beszámoltak az általuk kifejlesztett és sikerrel alkalmazott gyökrendi oktatásról. (A pedagógus házaspár erről szóló értékes könyve tavaly jelent meg a Püski Kiadónál, az Amszterdami Egyetemen tanító Marácz László nyelvész előszavával és külön tanulmányával.) Bérczi Szaniszló csillagász, egyetemi docens pedig a gyökök kapcsán a nyelv születésének rejtelmeibe engedett bepillantást, tudományos szabatossággal és mégis művészi érzékletességgel. Stílusos befejezése volt az estnek Móser Zoltán tanár és fotóművész lendületes előadása Czuczor Gergely népdallá vált költeményeiről. A népies költő egy vonatkozásban túlszárnyalta híresebb kortársát, Petőfit: jóval több (mintegy hetven) olyan verset írt, amelyeket már életében a nép ajkáról hallott viszont. Közülük néhány meg is szólalt Szikora Réka csodálatos énekhangján. A miniatűr művészi programot az előadóként már bemutatkozott Juhász Zoltán furulyajátéka színesítette. Túlzás nélkül állítható, hogy a remekül összeállított és megszervezett emlékkonferencia teljes sikerrel járt. A különböző tudományágak és művészetek képviselőinek eszmecseréjén túl főleg a két-három nemzedéket és markánsan eltérő irányokat képviselő nyelvészek józan és nyitott párbeszéde jogosít fel derűlátásra a jövőt illetően. Reményt ad ugyanis arra, hogy a várbeli emléknapon felidézett két nagy ember és tudós példás élete és felbecsülhetetlen életműve, ha megkésve is, de elfoglalja végre méltó helyét utódaik köztudatában és a magyar tudományosságban. Hudy Árpád, Nyugati Jelen (Arad) 2011. május 31.Nyilvános levél Kolozsvár PolgármesterénekTisztelt Apostu �?r, Döbbenettel szereztünk tudomást arról, hogy a Kolozsvár határán elhelyezett, magyar nyelvû üdvözlést is tartalmazó táblák eltûntek; ez egy újabb támadás a magyar kisebbség ellen; a magyar nyelven történõ információközlés ugyanis alapjognak számít. Ugyanakkor tudomást szereztünk arról is, hogy az üdvözlõtáblák eltûnésével egy idõben, egy, a magyar kisebbségre nézve sértõ tartalmú tábla került elhelyezésre, ennek a közösségnek a szimbólumánál, a Mátyás-szobornál. Ez a közösség a világháborút követõ idõszakban nagymértékû etnikai tisztogatást élt túl, és a város magyar lakosságának részaránya e sötét idõszak során 50%-ról 20% alá csökkent. A 2007-es Európai Unióhoz való csatlakozás számunkra a reményt is jelentette, hogy �?n szakítani fog elõdjének, G. Funarnak a nacionalista és sovén praktikáival, és ezek a politikai eszközök örökre eltûnnek Kolozsvárról. Kolozsvár hivatalos weboldalán �?n azt is állítja, hogy az �?n által vezetett város egy multikulturális és nyitott város (http://www.primariaclujnapoca.ro/en/). Ezért is nyomatékosan kérjük �?nt arra, hogy határolódjon el ezektõl a diszkriminatív megnyilvánulásoktól, és gondoskodjon a magyar kisebbség jogainak a betartásáról, úgy ahogyan azt Románia az európai egyezmények aláírásával vállalta. Személyes meggyõzõdésünk, hogy a magyarokat ért nacionalista támadások nemcsak a magyar közösségnek ártanak, hanem egész Kolozsvárnak és annak összes lakosának. Szívesen meghívom �?nt Hollandiába, hogy megtapasztalhassa azt, hogy Hollandia miként óvja fríz kisebbségét, és tartja tiszteletben a fríz közösségnek a kisebbségi jogait. Tisztelettel, Dr. Marácz László elnök, Drs. Landman Gábor pénztáros European Committee Human Rights Hungarians Central Europe Amszterdam, 2011.05.25 Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-19
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
